Marianna Santoni még alig múlt 26 éves, amikor is az Adobe a legfiatalabb és egyben első olasz nemzetiségű Adobe Guru szakértőnőjévé választotta a digitális képalkotással kapcsolatban elért eredményei elismeréseként. Az említett megtiszteltetés 2004-ben érte az akkor már évek óta reklámfotózással és fotófeldolgozással foglalkozó művésznőt. A szakmai életútja szempontjából jelentős fordulópontként értékelhető elismerés óta számos nemzetközi szintű nagyvállalat kérte már ki fotózással és fotófeldolgozással kapcsolatos szakvéleményét.

A jelenleg 41 éves fotóművésznő változatlanul Olaszországban él, munkája következtében azonban havonta több mint 20 napot tölt távol az otthonától. Világszerte elismert fotósok, fontosabb kormányzati szervezetek és az iparág vezető vállalatai, így többek között az Adobe, Canon, Canson, EIZO, Elinchrom, Epson, Fujifilm, Hasselblad, HP, Nikon, Microsoft, Wacom és X-Rite immáron mintegy húsz éve tartanak igényt szakértő támogatására.

A művésznő már hosszú évek óta EIZO monitorokat használ munkájához.

Marianna Santoni

Hogyan került kapcsolatba az EIZO monitorok világával?

Az EIZO monitorok már a legelejétől állandó szereplői szakmai pályafutásomnak, ugyanis minden olyan nagyobb cég és fontosabb ügyfél, akikkel együttműködtem, már korábban is EIZO monitorokat használt. Pályafutásom kezdetén még nem engedhettem meg magamnak, hogy én is ilyen márkájú monitorokat használjak, így hosszú évekig csak álmodoztam arról, hogy mennyire felgyorsíthatják az ember munkáját.

Mivel kezdetben olyan monitorokon dolgoztam, amelyek az sRGB színtér megjelenítésére is alig bizonyultak alkalmasnak, olyan módszer kidolgozására kényszerültem, amelynek alkalmazásával a színárnyalatok szükséges korrekciói számok alkalmazásával is hatékonyan elvégezhetővé váltak.

Minőség iránti elkötelezettségemnek köszönhetően jelentős mértékű szakmai tapasztalatra tettem szert az évek alatt, így növekvő hírnevemmel párhuzamosan az ügyfélköröm is meglehetősen kiszélesedett. Mivel mindig is sok időt fordítottam arra, hogy alaposan felmérjem az egyes feladatok elvégzéséhez szükséges technológiai követelményeket, fokozatosan megtanultam, hogy milyen eszközökkel végezhetők el a lehető leghatékonyabb és legbiztonságosabb módon a különböző megrendelések, és hogy milyen mértékű anyagi ráfordítást igényel annak teljesítése.

Amint elértem arra a szintre, hogy az igényeimnek leginkább megfelelő monitort is már megengedhettem magamnak, egyetlen másodpercig sem volt kérdéses, hogy milyen márkájú készüléket is válasszak.

Marianna Santoni

Miként változtatták meg a munkamódszerét az EIZO monitorjai?

A korábbi monitorjaimhoz képest összehasonlíthatatlanul kényelmesebbé vált a munkavégzés, a kifejezetten szemkímélő képernyő használata pedig az egészségemre is kedvező hatást gyakorolt. A 16 bites Adobe RGB (1998) és a ProPhoto RGB színterek használatát követően egészen fantasztikus élményt nyújtottak a képeim színvilágával kapcsolatos széles körű szabályozást lehetővé tevő funkciók, és a lenyűgöző képminőség.

Ez azért is különösen fontos szempont a számomra, mert a munkáim túlnyomó része kinyomtatás céljából készített képzőművészeti alkotás, illetve nemzetközi folyóiratokban közzétett fotó. Megbízható EIZO monitoromon végre bármilyen jellegű munka nyomtatási előnézete pontosan megjeleníthető, így elkerülhetők a további kiadások és a felesleges időveszteségek. Az gyakorlatilag megvalósíthatatlan, hogy minden egyes alkalommal jómagam személyesen ellenőrizzem a nyomatok színösszeállítását a nyomdában, a nagyszámú tesztnyomatok készítése pedig meglehetősen költséges. A színmegjelenítés szempontjából megbízható nyomatok előállítását lehetővé tevő hatékony módszerek alkalmazásához elengedhetetlen egy precízen kalibrált felsőkategóriás monitor.

A fotósok többsége elkövet egy súlyos hibát: elsősorban a munkafolyamat első szakaszával kapcsolatos eszközök, vagyis a fényképezőgép és az objektív beszerzésére fektet nagyobb hangsúlyt, a munka fennmaradó részével összefüggő ismeretek alapos elsajátítását és a szükséges felszerelés megvásárlását pedig elhanyagolja. Ennek pedig gyakran a felvételkészítéstől az utómunkálatokon keresztül egészen a végső fájlig – akár szoftveresen, akár hardveresen – elvégzendő színkezelés látja kárát. Mindez pedig számos problémát okoz digitális képalkotás közben: feleslegesen elhúzódnak az utómunkálatok, a végleges alkotás képminősége pedig jelentősen elmarad az adott fényképezőgép tényleges képességeitől.

Marianna Santoni

Korábban már említette az egészséget. Hogyan járultak hozzá az EIZO monitorok ahhoz, hogy egészségesebbnek érezze önmagát?

Az EIZO monitorok kivitelezése ebben a tekintetben is elsőrangúnak nevezhető. Először is megemlítném, hogy a képarány bármilyen betekintési szögnél változatlan marad. Ezen túlmenően pedig sem villódzás, sem pedig tükröződés nem tapasztalható.

Korábban a tükröződések elkerülése, valamint a képernyő magasságának és helyzetének megfelelő beállítása gyakran kényelmetlen és természetellenes testtartást tett szükségessé. Ennek következtében rendszeresen fájt a hátam. Mivel a fotósok és az utómunkálatokat végző szakemberek hosszú órákat kényszerülnek eltölteni a képernyő előtt, gyakori jelenség körükben a hátfájás és a szemfáradtság. A szemkímélő kialakítás és a használat közbeni kényelmes testtartás egyáltalán nem elhanyagolható szempontok.

Eddig egyedül az EIZO monitorjaival sikerült olyan munkakörnyezetet kialakítanom, amely minden tekintetben megfelel az elvárásaimnak. A korábbi képernyőimnél mindig nekem kellett hozzáigazítanom a munkamódszereimet a monitorhoz, nem pedig fordítva.

Függetlenül az irodaszékem magasságának beállításától, valamint attól, hogy egyedül vagy a munkatársaimmal, illetve ügyfeleimmel együtt állok-e a monitor előtt, az EIZO képernyők tökéletesen megfelelnek a személyes igényeimnek, mivel mind a magasságuk, mind pedig a dőlés-, illetve forgásszögük tág határok között állítható be.

Marianna Santoni

Fel tudna idézni egy olyan esetet, amikor a felsőkategóriás monitorja jelentette a megoldást?

Elmesélek egy számomra felejthetetlennek bizonyult történetet. Körülbelül tíz évvel ezelőtt egy olyan céggel működtem együtt, amely gyakran bonyolult maszkolásokat, mint például a felvételen látható frizura, mozgórészek, füst és egyéb kritikus fontosságú alkotóelemek kiigazítását igénylő feladatokkal bízott meg.

Amikor az említett megrendeléseket kaptam, már egy ideje EIZO képernyőt használtam. Eleinte minden zökkenőmentesen ment. Az egyik nap azonban felhívott a cég egyik munkatársa, hogy sürgőssé vált a számukra egy olyan maszkolási feladat elvégzése, amelyet korábban sajnos elfelejtettek tőlem megrendelni.

Mivel a telefonhívás alkalmával éppen az asszisztensem dolgozott a munkaállomásomnál, úgy döntöttem, hogy nem zavarom meg munka közben, és egy másik, alacsonyabb teljesítményű, azonban a grafikusok körében meglehetősen elterjedt képernyővel felszerelt munkakörnyezetben végzem el a rám bízott feladatot. Elvégeztem a kért maszkolást, majd elküldtem a fájlokat az ügyfélnek. Néhány perc elteltével felhívtak azzal, hogy valószínűleg rossz fájlt továbbíthattam a számukra, mivel véleményük szerint a maszkolást nem végezték el a kért módon. Felpattantam a székemből és megnyitottam a kérdéses fájlt, de az alapján semmiféle félreértés nem történt. A biztonság kedvéért az EIZO monitoron is megtekintettem a szóban forgó fájlt. A látottak pedig teljességgel megdöbbentettek! A másik képernyőn még teljes mértékben tökéletesnek tűnő maszkolás katasztrofális benyomást keltett az EIZO monitoron megjelenítve: a kép szélei homályosnak, más részei pedig elmosódottnak látszódtak… Amatőr szintű, de legjobb esetben is befejezetlen maszkolásnak tűnt.

Mindez egyfajta megvilágosodással ért fel a számomra. Bár mindig is tisztában voltam azzal, hogy milyen fontosak a csúcskategóriás monitorok a minőségi végeredmény elérése szempontjából, bizonyos okokból addig a pillanatig kizárólag a színekre összpontosítottam. Számos egyéb tekintetben azonban megkérdőjelezhetetlen a megfelelő monitor használatának szükségessége.

Marianna Santoni

Milyen további problémákat sikerült elhárítani az EIZO monitorok segítségével?

Ha ezt most mind felsorolnám, bizony igencsak hosszú lenne a lista: bár a színtér kiterjedése, a hardveres kalibrálhatóság és a számos további funkció hasznossága elvitathatatlan, elsősorban azokat a szempontokat szeretném kiemelni, amelyek alapvető fontosságúak a számomra, gyakran azonban még a tapasztalt fotósok figyelmét is elkerülik.

A professzionális képernyők megbízható és átfogó jellegű képet nyújtanak az egyes felvételekről, ugyanakkor az is vitathatatlan, hogy a digitális képek esetleges – adott esetben színárnyalatoktól független – hibáinak gyors feltárását is lehetővé teszik.

A kisebb kapacitású monitorok használata különösen a poszterálás, a sávosodás, az úgynevezett moiré hatások és a műalkotások minőségét meghatározó más hasonló jellemzők szempontjából rejthet veszélyeket magában.

Bár az alacsonyabb kategóriájú monitorokon keresztül sok esetben láthatatlanok maradnak az említett problémák, más képernyőkön vagy nyomtatás közben elkerülhetetlenül megjelennek a hibajelenségek. Bizonyos esetekben pedig éppen a gyengébb teljesítményű monitorok azok, amelyek felerősítik azokat, vagy előidézik azok megjelenítését. Sok olyan fotóst láttam már, aki olyan hiba kijavítására pazarolta az idejét, amit a képernyő megjelenített, a fájl azonban nem tartalmazott. Ily módon a művész olyan hiba kijavítására pazarolja az idejét, amely a fotón fel sem lelhető, és ahelyett, hogy javítana a képen, ronthat annak minőségén.

Számomra a nagy felbontású kijelzők nyújtotta egységes minőségű képmegjelenítés szintén kiemelkedő jelentőséggel bír. Képfeldolgozás közben gyakran többféle változatot is készítek, hogy összevethessem azokat egymással, és hogy a munkatársaimmal, illetve az ügyfeleimmel is egyeztethessem az egyes részleteket.

A piacon elérhető monitorok többségének egyenetlen fényerejű és színmegjelenítésű a képernyője. A probléma tudatosabb kezelése érdekében gyakorta arra kérem az ügyfeleimet, illetve a hallgatóimat, hogy 4 különböző, egymás mellé helyezett ablakban is nyissák meg ugyanazt a képet az adott programon belül. A legtöbb esetben 3 vagy 4 különböző fotó jelenik meg ilyenkor. Ezen túlmenően az is előfordulhat, hogy ugyanaz a fájl különböző módokon jelenik meg a képernyőfelület eltérő részein. Nyilvánvaló, hogy teljes egészében időpazarlás az ilyen kiskapacitású monitorok használata. Ez nemcsak a retusálásra, hanem minden egyéb olyan felhasználási módra is egyformán igaz, amikor elengedhetetlen két kép egymás melletti elhelyezése. Itt most leginkább az olyan esetekre gondolok, amikor két vagy több, azonos szintű harmonikus színezéssel rendelkező fotót kell készíteni, vagy amikor próbanyomat ellenőrzést kell végezni: ebben a munkaszakaszban a szükséges módosítások végrehajtásához elengedhetetlenül fontos a különböző változatok megjelenítése. Az alacsony árfekvésű, következésképpen elégtelen teljesítményű monitorok feleslegesen túlbonyolíthatják az ilyen egyszerű műveletek elvégzését.

Egy másik alapvető elvárás a számomra a képek élességének megbízható megjelenítése. Sajnos ez a termékjellemző még a felsőkategóriás képernyőknél is ritkaságszámba megy. Az EIZO monitorok alacsony képpontmagassága és kiemelkedő ppi értéke elsőrangú képpontsűrűséget eredményez: ez rendkívül fontos ahhoz, hogy megbízható képet kapjunk a megjelenített fotó élességéről. Ennek köszönhetően pontosabb módon állítható be az Unsharp Mask funkció, illetve más hasonló szűrőfunkció, ami elengedhetetlenül fontos a hatékony munkavégzés szempontjából. Mivel az ilyen jellegű korrekciók ellenőrzése gyakran csak meglehetősen nehézkesen végezhető el más típusú monitorokon, a szabályozhatatlan részletek következtében mind a monitoron megjelenítendő, mind pedig a kinyomtatandó felvétel minősége kívánnivalókat fog maga után hagyni.

Végezetül pedig a szürkeárnyalatoknak a világosabbtól egészen az árnyékosabb részekig történő egységes megjelenítésére szeretném felhívni a figyelmet. Ez különösen a képzőművészeti minőségű fotópapírok használatakor lényeges szempont. Ez a színes és a fekete-fehér képekre egyaránt igaz.

Marianna Santoni

Marianna Santoni munkásságának rövid ismertetése

Marianna Santonit a felvételkészítéstől az utómunkálatokon keresztül egészen a nyomtatásig terjedő digitális képalkotási munkafolyamatok nemzetközileg elismert szaktekintélyeként tartják számon.

A digitális képalkotás piacának legfontosabb márkáitól – többek között az Adobe, Canson, EIZO, Elinchrom, Wacom és X-Rite nagyvállalatoktól – származó számtalan elismerésének köszönhetően a világ legrangosabb szakértői közé tartozik.

Az egyetemi tanárként is oktató fotóművésznő nevéhez több mint 70 kiadvány köthető, többek között a Lightroom programhoz mellékelt legelső útmutató összeállításával is őt bízta meg az Adobe még 2006-ban.

Marianna Santoni weboldala: mariannasantoni.com​​​​​​​