A nagyfokú színpontosságot igénylő munkafolyamatoknál a fájlok a legfontosabb adathordozók. Következésképpen kulcsfontosságú szempont, hogy minden körülmények között valósághű módon jeleníthesse meg a képfeldolgozást végző felhasználó az egyes képfájlokat. Sajnos a felhasználók túlnyomó többségénél nem ez a helyzet. A szükséges pontosság a kalibrációs folyamat részeként biztosítandó, és az rendszeres újrakalibrálással később is megőrizendő.
Színkezelés
Monitorkalibrálás
Pontos kép a képfájlról a hardveres kalibráció segítségével
Számos esetben szakszerűtlenül állítják be a monitorokat, így azok csak pontatlanul vagy egyáltalán nem jelenítik meg a szükséges színteret, vagy olyan képhibákat adnak hozzá a képhez, amelyek nem is szerepelnek a fájlban. A képmegjelenítéssel kapcsolatos hibák általában kalibrálással és utólagos beállítással küszöbölhetők ki. A monitor esetleges hiányosságai, mint például a túlságosan kis színtér vagy a panel egyenetlen képmegjelenítése kalibrálás útján nem orvosolhatók. Ezért rendkívül fontos, hogy olyan, úgynevezett grafikai monitorokat használjunk, mint amilyenek például az EIZO ColorEdge modelljei. Ezeket az eszközöket kifejezetten a kreatív munkafolyamatokkal foglalkozó szakemberek igényeinek megfelelően fejlesztették ki.
Itt megtekintheti, hogy miként történik a hardveres kalibrálás
A természetesség mítosza
Itt az ideje, hogy eloszlassunk egy gyakori tévhitet: a monitor kalibrálása nem arra szolgál, hogy a lehető legtermészetesebb színeket jelenítse meg a képernyő kijelzője. Hanem az a célja, hogy a lehető legpontosabban ábrázolja a képfájlt a képfeldolgozást végző számára. Ha a képfájl természetes jellegű, akkor a monitor megjelenítésének is a lehető legtermészetesebbnek kell lennie. Ha azonban a képfájl élénk színeket és jelentős kontrasztokat tartalmaz, akkor a monitor kijelzőjének is élénk és kontrasztban gazdag színeket kell megjelenítenie. Fekete-fehér képek feldolgozásakor a képmegjelenítés kizárólag szürkeárnyalatot tartalmazhat, színátmeneteket nem. Ez nem is olyan egyszerű, ha figyelembe vesszük, hogy a monitornak a piros, zöld és kék (RGB) alapszínekből kell kikevernie a szürkeárnyalatokat.
A megfelelő kalibrációs cél
Az ember azt gondolná, hogy a kalibrálás egy kettős állapotú folyamat: az eszköz kalibrált vagy kalibrálatlan lehet. Annak, aki még nem kalibrált, újdonságnak tűnhet, hogy a monitort bizonyos értékekre, úgynevezett kalibrációs célokra vagy kalibrációs célértékekre kell kalibrálnia. Ennek oka, hogy képfeldolgozáskor nem mérőeszközökkel mérjük a képeket, hanem a megtekintő személy vizuális benyomása a referencia.
Ezért a kalibrálás keretein belül biztosítanunk kell, hogy a megtekintő személy torzítás nélkül érzékelhesse a monitor által abszolút pontos és valósághű módon megjelenített képfájlt.
Azt, hogy ez miként történik, a jobb oldalon látható videó ismerteti.
A képfeldolgozó munkaállomás fényviszonyai határozzák meg a kalibrációs célt
A fehérpont
Nyomtatási szempontból a D50 = 5000 kelvin vált általánosan elfogadott referenciaértékké. 5000 kelvin színhőmérsékletű fehérpontnál szabványosított módon, rendkívül pontosan ellenőrzött körülmények között dolgozhat a felhasználó. Általános nézet, hogy a nyomtatás 5000 kelvin színhőmérsékletű fehérpont alkalmazását igényli. Ami azonban a nyomdák állandó és szabványosított munkafeltételei mellett célszerű a megoldás, az nem sokat segít a saját képfeldolgozó munkaállomásán dolgozó egyszerű fotós számára. Az olyan munkahelyeken, ahol nappali fényviszonyoknál dolgoznak, általában nem 5000, hanem 6000 vagy 6500 kelvin a jellemző érték. Ez az időjárástól vagy a bekapcsolt fényforrásoktól függően gyakran változik nap közben. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a felhasználók többsége az 5000 kelvin színhőmérsékletű fehérponttal rendelkező képeket túlságosan sárgásnak érzékeli. Következésképpen a képfeldolgozás kissé hidegre (azaz túlságosan kékre) sikerülne. Ezért a kalibrálás kiindulási értékeként 6000 kelvines fehérpontot javasolunk.
A fényerő
A következő változó a fényerő. Mivel a monitoron megjelenített képet általában a mellette tartott nyomattal hasonlítják össze, a képernyőnek ugyanolyan fényerővel kell rendelkeznie, mint a környezetének. Ha a monitort túlságosan világosra állítják be, túl sötét lesz a kép. Ellenkező esetben azonban fennáll a veszélye annak, hogy túlságosan világosra sikerül a képfeldolgozás. A következőt tanácsoljuk: Egy nappali fényviszonyok jellemezte munkahelyhez 120-140 cd/m² ajánlott.
További beállítások
A kalibrációs cél többi változója tekintetében a következőket javasoljuk: 2,2 gammaérték, natív színtér, minimális feketepont.
Összefoglalva: ajánlott alapbeállítások
Ha a képfeldolgozó állomáson különböző megvilágítási módokat használnak, célszerű, ha többféle kalibrációs célt is meghatároznak, és szükség szerint aktiválják azokat. Jellemző célértékek:
Napfény:
Felhős égbolt:
Mesterséges megvilágítás:
Ezek a beállítások mindössze hozzávetőleges referenciaértékek, a pontos értékek az adott munkahelyi környezet ismeretében határozhatók meg. Azonban létezik egy további, rendkívül meghatározó tényező is: az emberi tényező – vagyis maga a felhasználó. Az emberek egymástól kissé eltérő módon észlelik a dolgokat. Ennélfogva a szabványosított kalibrációs célok csak korlátozott mértékben alkalmasak a használatra. Amennyiben a monitor megjelenítése nem felel meg annak a képnek, amelyet Ön az adott környezeti feltételek között az érintett képfájlról alkotott, nem sokra megy majd a szabványosított kalibrációs céllal.
Az Ön számára teljes mértékben semlegesnek tűnő képet mások árnyaltnak, vagy adott esetben túlságosan világosnak vagy sötétnek találhatják. Mivel Ön a saját egyéni igényei és szempontjai alapján dolgozza fel a képet, a monitor megjelenítésének tökéletesen illeszkednie kell az Ön által észlelt képfájlhoz. Ezért tanácsos a monitorprofil beállítása.
